Nem hiszitek el, de ehhez a recepthez tovább tart átszitálni a lisztet, mint összeállítani magát a tésztát! Semmi dagasztás, gyúrás vagy kelesztés, csupán kézzel gyorsan összedolgozzuk, tényleg pár perc az egész, majd megformázzuk, és már mehet is a sütőbe.
A gyorsaság és az egyszerűség mellett a másik nagy előnye, hogy mivel élesztő nélkül készül, ilyen szempontból a Candidával küzdőknek is előnyös lehet.
Amikor legelőször megsütöttem, az a gyönyörű ropogós kérge azonnal a gyermekkori „Kislányom, szaladj már át egy kenyérért a boltba!” emlékeket juttatta eszembe. Akkoriban csak 3 kilósakat lehetett kapni, hatalmasak, nehezek és gyönyörűek voltak… Aztán általában úgy történt, hogy mire hazaértem a sarki boltból, egy kisegér – hogy, hogy nem – lecsipegette a héja legfinomabb részeit… 😉
Szóval most ezt a tönkölykenyeret felvágva, a ropogós vastag kérge egyszerűen fantasztikus emlékeket idézett. A belseje pedig igaz, hogy tömörebb a boltiaknál, viszont a szódabikarbóna valahogy mégis egyfajta kiegyensúlyozott állagot kölcsönöz neki. Nem túl tömör, de nem is az a túl szivacsos, mint a manapság megszokott levegőkenyerek. A legjobb hír az, hogy a családomnak nagyon ízlik, így tényleg bármikor percek alatt össze tudom állítani, hogy igazi kenyerünk legyen.
- 500 g fehér tönkölyliszt (én a Doves Farm organikus lisztjét használom)
- 280 ml író
- 1 teáskanál (5 g) szódabikarbóna
- 1/2 teáskanál só
Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. A lisztet szitáljuk át, ez nagyon fontos, semmiképpen sem szabad kihagyni! Miután átszitáltuk, keverjük hozzá a szódabikarbónát és a sót. Ha ez is megvan, öntsük hozzá az írót, majd kézzel dolgozzuk jól össze. Pár perc az egész. Enyhén lisztezett deszkán állítsuk össze, formáljunk belőle egy szép kis kerek veknit, majd tegyük át liszttel meghintett sütőlapra, vagy tepsibe. Ejtsünk a tetején egy közepesen mély, kereszt alakú bevágást, és már mehet is a sütőbe 25-30 percre. Nekem általában kicsit mindig tovább szokott tartani, talán valamivel lassabban süt a sütőm, de a lényeg, hogy amikor már szép aranybarna a kérge, és megkopogtatva az alját kongó hangot ad, akkor kész. A sütőből kivéve tegyük át egy rácsra, és hagyjuk teljesen kihűlni.
Jó étvágyat kívánok!
Az eredeti receptet itt találtam, feltétlenül nézzétek meg az elkészítés fázisképeit, érdemes!
Szabókiné Jung Andrea receptje.